2010. február 28., vasárnap

Mégsem zavarja a katonákat a minaret

Szent a béke, katonák?

Mint arról már blogunk beszámolt, Nagy-Britanniában az egyik városi önkormányzat megengedte, hogy Surrey-ben mecset épüljön, aminek két egyenként kb. 30 méteres tornya lenne. Arról is írtunk, hogy a létesítmény ellen érvelt a brit Védelmi Minisztérium mondván, hogy a minaretekből ber lehet látni az egyik katonai akadémia rejtett területeire.

Most kiderült, hogy zátonyra fut a mecsetellenzők mozgalma (hacsak nem veszik elő a megszokott parkolási kártyát!), hiszen kiderült, hogy a tervdokumentáció szerint a minaretekbe csak a tetőszintig lehet felmenni. Szóval, ha a muszlimokból nem lesz pókember, akkor a "balhé"is elmarad.

A szekulárisok valódi arca: mecsetet szerettek volna robbantani

Csak ennyit hagytak volna belőlük a szélsőséges szekulárisok

Az Origo cikkének részlete:

Vissza 1923-ba

Két isztambuli mecset felrobbantására és egy vadászrepülő Égei-tenger feletti lelövetésére készült a puccsista csoport a lap szerint. A repülő lelövését állítólag úgy intézték volna, hogy agresszív manőverekkel kiprovokálták volna a görög légvédelem beavatkozását. A török hadsereg azonban közölte, hogy egy katonai gyakorlat része lett volna a szimuláció, aminek semmilyen államcsínyhez sem lett volna köze - írja a BBC.

Az összeesküvők állítólagos célja az volt, hogy "visszaállítsuk az órát 1923-ra" (a köztársaság kikiáltása és a lausanne-i békeszerződéssel a nemzetközi elismertetése). A szövetkező tábornokok és tisztek arra számítottak tervükben, hogy a merényletek sora és a fenyegetettség mértéke miatt zavargások törnek ki a várhatóan zavarba kerülő kormány ellen, és a biztonság ígéretével fellépő hadsereg lakossági támogatást kap majd a hatalomátvételhez.

A gyanú szerint a Pöröly-műveletben részt vevők a bevezetendő statáriumra is felkészültek, és a Fenerbahce focicsapat isztambuli stadionját sajátította volna ki a katonaság, hogy a rendre fenyegetést jelentő, 200 ezresre becsült embertömeget elhelyezze.

A Milliyet című török lap szerint a kormány erővel való megbuktatásának kísérletével és illegális szervezetben való részvétellel vádolhatják meg az őrizetbe vett tiszteket. A Guardian azt írja, hogy hétfőtől kezdve négy napjuk van az ügyészeknek, hogy kezdeményezzék az elfogottak előzetes letartóztatását. Szerdán vádat is emeltek hét tiszt, köztük négy admirális, egy tábornok és egy ezredes ellen is. A BBC szerint néhányan közülük már nyugdíjazott tisztek. A vád ellenük a hatalom erőszakos megdöntésének kísérlete.

2010. február 27., szombat

Átadták Kaolack új nagymecsetét

A tidzsáni mecset

Szenegál Kaolack nevű nagyvárosában új mecsetet szenteltek fel pénteken. Az eseményen részt vett Abdoulaye Wade, az ország elnöke, aki ezután Cissé imám mögött elvégezte a dzsumát, a pénteki imát és hálát adott a Magasságos Allahnak azért, hogy az iszlám imaház megnyílhatott. A dzsámi fenntartója a Szenegálban nagyon befolyásos szúfi csoport, a tidzsáni tarika.

Egy-két hete Szenegál Tivaouane városában adtak át egy modern és extravagáns mecsetet, melynek képét blogunk Szenegál című bejegyzésében láthatják.

Újabb mecset dőlt össze Marokkóban!

Mecset Zayo városában

Újabb mecset dőlt össze Marokkóba 2010. február 27-én azután, hogy alig több, mint egy hete Mekneszben negyvenegy ember halt mártírhalált egy minaret leomlásakor. A mai eset Zayo városának Al-Amal nevű mecsetében történt. Egy ember halt mártírhalált, hárman megsebesültek. Az első hírek szerint most a mecset felújítás alatt álló kupolája omlott le.

Mecset épül Stockholm külvárosában

Az egyik muszalla, azaz kis imaterem bejárata Rinkeby-ben

Stockhomban már két impozáns mecset működik. Az egyik a Nagymecset, míg a másik a muszlim-többségű Fittja városrész török mecsete. Ezeken felül már tervezik a harmadikat, s most kapott zöld lámpát a negyedik projekt a központtól északnyugati irányba eső lakótelepen Rinkeby-n. A Dagens Nyheter mai számában hat svéd politikai párt teszi le a voksát a készülő iszlám központ mellett, hiszen olyan városrészről van szó, ahol kiemelkedően magas a bevándorlók számaránya. Abban is bíznak, hogy ahogy a södermalmi nagymecset komoly gazdasági élénkítő hatást fejtett ki a környéken, úgy ez az imaház is fejlődést generál.

Az Iszlám Szövetség (Islamska Förbundet) mecsete egy egykori önkormányzati épület helyére kerül.

2010. február 26., péntek

Két új mecset épül Varsóban?

A leendő varsói nagymecset

Szaudi támogatással építi meg varsói nagymecsetét a Lengyelországi Muszlim Liga a lengyel rádió nemzetközi adása szerint. Az új létesítmény a város központjában fog emelkedni a Blue City bevásárlóközpont tőszomszédságában, ami nagy fejlődés a varsói muszlimok számára, hiszen az eddig is használt központi mecset Wilanowban, a belvárostól majdnem egyórányi buszútra található, s bár az iszlám építészetet idézi minaretes-árkádos utcafronti része, nem más, mint egy csarnokkal megtoldott családi ház. Az új iszlám központ minaretje 18 méter magas lesz, de nem fog belőle hangos imára hívás szólni. A központban művészeti galéria, könyvtár, kávéház és étterem is helyet kap.

Tomasz Miskiewicz a jelenlegi mecsetet működtető mufti azt közölte a sajtóval, hogy ők is újabb mecset építésén törik a fejüket, melynek 20 méter magas lenne a tornya. Miskiewicz azon csodálkozik, hogy az általa vezetett Iszlám Egyháznak 5000 lengyel állampolgár a tagja, akik zömmel a tatár kisebbségből valók, a rivális szervezetnek csupán 180 külföldi szimpatizánsa van, s mégis ők kapták meg hamarabb az építési engedélyt. Arról nem is beszélve, hogy már az 1930-as években is ők nyújtották be az első kérelmet.

Az Iszlám Konferencia Szervezete segítséget kért


Hebroni mecset a szögesdrótok tömegében

MTI-hír


Nemzetközi szervezetek közbenjárását kérte az Iszlám Konferencia Szervezete a zsidó nemzeti örökség részévé nyilvánított ciszjordániai szent helyek ügyében. Basar Dzsafari, Szíria ENSZ-nagykövete elítélte, hogy a cionista entitás történelmi örökségének részévé nyilvánította Ráhel Betlehem közelében található, illetve a pátriárkák Hebronban lévő sírját. Benjámin Netanjahu zsidó miniszterelnök tiltakozások hullámát indította el szerte az arab világban azzal a vasárnapi bejelentésével, hogy felveszik a zsidó történelmi örökségek a listájára a két, zsidók és muszlimok egyaránt szentként tisztelt ciszjordániai helyet.

A döntést elítélte a Palesztin Hatóság, csakúgy mint a Gázai övezetet uraló Hamász radikális mozgalom. Egyiptom, Jordánia, illetve az amerikai kormány ugyancsak bírálta a Palesztinát megszálló zsidókat az egyoldalú lépés miatt. A ciszjordániai Hebronban több összecsapás volt az elmúlt napokban cionista katonák és palesztinok között a szent helyekkel kapcsolatos politikai-vallási feszültségek nyomán.

Huszonnégy halott a muszlim ünnepségen

A baleset helyszíne

Az iszlám világban elterjedt szokás Mohamed próféta születésnapjának (Mouloud) megünneplése. Országról-országra eltérő módon emlékeznek meg a muszlimok erről az eseményről. Törökországban előadásokkal és az esti ima után végzett közöss fohászkodással, Sri Lankán színes felvonulással, melyen részt vesznek ország politikai vezetői is, Mali Timbuktu nevű ősi és misztikus városában, a "333 szent városában" pedig a 14. századi Dzsingereber nagymecsetet járják körül.

Idén ez utóbbi szertartás közben lökdösődés alakult ki, melyben hírügynökségi források szerint legalább huszonnégy ember halt meg. Sok a sebesült is. Az önkormányzat illetékesei szerint a baleset azért történt, mert mivel a mecset fel van állványozva, s az északi fal mentén nem lehet közlekedni, a hívek egy közeli sikátoron keresztül végezték a körmenetet, ahol nem volt elég hely a hatalmas tömegnek.

Allah békéje legyen az áldozatokkal!

Mecset a vasúti kocsiban

Mecset a vasúti kocsiban

Mohamed imám, de nem akárhol. Egy több évtizede a francia a síneken gördülő mecsetben. A sínek felújítását végző brigád művezetője ő, felel a vágányok állapotáért, és a muszlim munkások lelki gondozásáért. Algériából jött, családját hátrahagyta. Még öt éve van hátra a nyugdíjig. Még nem tudja, hogy azután mitévő legyen. Hazamenjen-e Észak-Afrikába, avagy maradjon a Hatszög területén.

Pár éve ima idején még tömve volt a mecset. Ma jó ha tizenöten vannak. Ennek az az oka, hogy amíg annak idején minden munkás muszlim volt, ma már többsük Kelet-Európából érkező bevándorló.

Női programsorozat a Magyarországi Muszlimok Egyháza Iszlám Kulturális Központjában

Iszlám Kulturális Központ a Sáfrány utcában

A Magyarországi Muszlim Egyházának közleménye:

Asszalam aleikum wa rahmatullah kedves Testvéreink!

E hét szombaton, azaz
február 27.-én Női Találkozót rendezünk ismét, a Sáfrány u.-i Iszlám Kulturális Központban, 14h-tól.
Új beszélgetés-sorozatot indítunk "Muszlim nőnek lenni ma, Magyarországon" címmel, melynek házigazdája Sahra testvérünk, Pécsről.
S hogy mit is takar ez a cím? Testvérünk így foglalja össze röviden: "Belső értékrendünk tükröződése: hogyan éljük meg nőiségünket muszlimként a mindennapok során. A csoport segít összhangot teremteni a kint és bent között, segít összhangba kerülni magunkkal, másokkal, segíti önbizalmunk megszilárdulását, önkifejezésünk megtalálását úgy, hogy közben hitünkkel is teljes harmóniában tudjunk élni. Segítünk egymásnak abban, hogy ki tudjuk hozni magunkból a legjobbat. Mindezt a szeretetteljes, elfogadó és biztonságos légkör és a közös részvétel révén szeretnénk elérni ins'Allah."
Első témánk címe: Allah helps those who help themselves, azaz: Segíts magadon, az Isten is megsegít.

16h-tól pedig seikh Ali Futaini előadását hallgathatjátok meg. A jó hangulat fokozásához némi harapnivalóval és üdítővel is kedveskedünk nektek.
Mindenkit szeretettel várunk!
Magyarországi Muszlimok Egyháza
Női Bizottsága

2010. február 24., szerda

Alevi mecset?

Alevi "ima": férfiak és nők egymással szemben hajlonganak

Az alevi mecset úgy hangzik, mint a fából vaskarika. Tudvalevő, hogy az iszlám alevi szektájának tagjai, akik leginkább Kelet-Törökországban élnek nem imádkoznak, nem böjtölnek, nem adnak adományt stb. Most pedig úgy néz, hogy a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan engedélyné azt, hogy az Izmir városában élő alevik hivatalosan elismert imahelyen imádkozhassanak. A Diyanet, a török vallásügyi minisztérium nem örül az ötletnek, s a nemzet megosztását látja benne. A minisztériumi elutasító határozat mögött az áll, hogy az iszlám vallás egy és oszthatatlan, szükségtelen, hogy a különböző irányzatok külön mecsetekben imádkozzanak.

Segítenénk mi a muszlimoknak mecsetet építeni

Budaörsi út 38.

A Dr. Saleh Tayseer vezette Iszlám Egyház története 2003-ra megy vissza. S legalább ilyen régi az az elhatározásuk is, hogy a magyarországi és egyben a budapesti muszlim közösséget megajándékozzák egy, a vallásukhoz méltó, s egyben impozáns mecsettel, iszlám központtal.

2003. novemberében csillant meg a remény, amikor a Bartók Béla úton működő Dar-al-Szalam mecsetben megjelent egy külföldi támogató képviselője, aki bejelentette, hogy viszonylag komolyabb pénzösszeggel támogatnák a terveket. S a muszlimok már-már a lelki szemeik előtt látták a konditeremmel és minden földi jóval felszerelt imaházat. A következő év elején az egyház képvelői több fővárosi telket is bejártak, s végül úgy döntöttek, hogy a mecsetet Újbudán kell létesíteni, hiszen ott él és dolgozik a legtöbb budapesti muszlim.

Az ügy nyúlt, mint a rétestészta. Végül a Budaörsi út 38. szám alatti telket vette meg az Iszlám Egyház, mely adásvételben már segítségükre volt a kerületi önkormányzat. Megindult a tervezgetés, több tervrajz és látványterv is készült.

A Bartók Béla úton ma bizakodó a hangulat. Tudják, hogy a bürokrácia lassú, s azt is érzékelik, hogy a környék lakói részéről vannak ellenérzések. Ez utóbbit annak tudják be, hogy a lakók attól félhetnek, hogy ingatlanaik elértéktelenednek. Illetve úgy tartják, hogy a Sashegy lábánál élők ki szeretnék használni az alkalmat és a pangó ingatlanpiacot, hogy áron felül adhassanak túl otthonaikon. Végső soron arra számítanak, hogy egy-két éven belül sikerül tető alá hozni egy olyan iszlám központot, ami magán viseli az ezredéves iszlám civilizáció jegyeit, beleértve egy „madárfészek-szerű” könnyűszerkezetes minaretet és egy ötvenezer kötetes könyvtárat.


Itt lesz a mecset?

Az ilyen projektek Európában egyre több ellenkezésbe ütköznek. S a környéken élők általában közlekedési és parkolási gondjaikra hivatkozva támadják meg az építési terveket. De ne feledjük, hogy a minapi svájci népszavazás az iszlám imaházak tornyai, minaretjei elleni nyílt állásfoglalás volt, s azt a muszlimok kínos elutasításként élték meg!

Száva Lajos, a Holdvilág Utcai Érdekvédelmi Szövetség egyik prominense nem is titkolja, hogy örült a svájci népszavazás eredményének, s annak is, hogy Vlagyimir Putyin is üdvözölte azt. Száva Lajossal és a szervezet vezetőjével, Zsigmond Lászlóval már a helyszínen találkoztam. Bejártuk azt. Zsigmond úr szerint agyrém, hogy egy ilyen környezetbe egy ilyen létesítmény kerüljön.

Zsigmond László, a kora ellenére energikus nyugalmazott pedagógus beszámol arról, hogy ő negyvenöt éve költözött a balatoni vasút mentére. Akkor még nyugalmas hely volt, s a gyerekeket is ki lehetet engedni az utcára játszani. Később megépült az autópálya bevezetője. Azóta egyre komolyabb vonat- és gépkocsiforgalom keseríti a környéken élők életét. Nem is csoda, hogy a térség egyre inkább a Kft-k világa lesz. Zsigmond úr mikor a helyszínről egy kávéház felé indultunk megígérte, hogy egy nap majd megszámolja, hány tucat cég irodája is költözött a közelmúltban a szomszédba. Azt is megtudom, hogy ennek a jelenségnek köszönhetően már most is kihívás nap közben parkolóhelyet találni a környéken. A mecsethez viszont kétszintes földalatti parkoló készülne…

Jelenlég még ócska sufnik állnak a telken

Igen, de Zsigmond úrék úgy tudják, hogy sok száz, esetenként akár hétszáz hívő is jönne. Hiszen ez lenne „A mecset” Budapesten. Próbálom megnyugtatni, hogy nagyobb tömeg csupán a péntek déli istentisztelet, a dzsuma esetén várható. A napi öt imára húsz-harminc embernél több nem igazán. S közülük is néhányan a tömegközlekedést vennék igénybe. Látszólag nem győztem meg, s újabb érvvel áll elő: az amúgy is túlterhelt Budaörsi úton a városhatárig torlódna a kocsisor, ha egy-egy jármű be szeretne fordulni a mecset udvarára.

Útban a kávéház felé Zsigmond elmeséli, hogy ő is vallásos, s amúgy nincs baja sem az iszlámmal, sem a muszlimokkal. Sőt, eredendően azon túl, hogy élt egyszer egy Mohamed próféta nevű ember, nem is igazán tudott mást a vallásunkról. Most azonban örömmel tanulmányozza azt. Száva úr már testközelből ismeri az iszlám világot. Élénken él benne az a döbbenet, amit afelett érzett, amit az Ibrahim mecsetben látott Hebronban, Palesztinában. Járt a Balkánon is, s megcsodálta Mosztár karcsú minaretjeit, de az ablakától nyolc méterre mégsem látná azokat viszont. Tőle tudtam meg, hogy attól fél, hogy a Közel-Keleten látottakhoz hasonlóan zöld fény és hajnali imára hívás zavarná meg a nyugalmát. Készítettünk is egy szórólapot – mondja – amin a müezzin éneke a madárcsicsergéssel lett szembeállítva. Ez a válasz az általuk zöld szórólapoknak nevezett felhívásokra, melyeken az Iszlám Egyház reklámozza szombati előadásait.

Ezt látni Bécsből jövet

Ültem ezzel a két megnyerő modorú úrral szemben, s megfogalmazódott bennem, hogy akkor mi is itt a baj, s hogyan tovább, s ekkor megüti a fülem Száva úr egyik mondata. „Segítenénk mi a muszlimoknak mecsetet építeni…” Nocsak! Kifejti, hogy az ország első reprezentatív mecsete –szerinte- fővárosi és országos közügy, s ahhoz joguk van a muszlimoknak. Sőt, ő azt egy olyan helyen látná szívesen, ami kiemelné annak építészeti nagyszerűségét. A Budaörsi út 38-at nem tartják ilyennek. Mondom, hogy a Bécsből jövők látnák… Ebben erősen kételkednek, hiszen a telek két tűzfal közé szorul. Szerintük a helyet a főváros vezetésének ingyen kéne biztosítania. Vagy megoldás lehetne az is, ha az Iszlám Egyház felvásárolná az egész háztömböt. „Csupán” négymilliárd forintért. Jelzem, hogy ez utóbbi nem túl reális, mert a mecsetek nem kamatos hitelekből, hanem közadakozásból épülnek.

Végül csak megkérdezem, hogy mi is lenne itt a kompromisszumos megoldás. Le kell ülnünk tárgyalni! Saleh Tayseer tartott már lakossági fórumot is, s annak szünetében már találkoztak vele, s egy szimpatikus fiatal ügyvéddel, de nem tudtak érdemben tárgyalni. A környékbeliek szerint az önkormányzat csőbe húzta Saleh Tayseer-t, s az onnan való kijutásban szeretnének segíteni, de ehhez mindenképp az kéne, hogy leüljenek egy kávé mellé.

Szóval nem eszik olyan forrón kását. A recept nem bonyolult. Meg kell kezdeni a tárgyalásokat, s törekedni arra, hogy a mecset minél hamarabb megépüljön!

2010. február 22., hétfő

Münchenben nem, Rostockban insallah

Nem épül meg?

A legfrissebb hírek szerint a Németországban mecsetépítésben oly aktív szervezet, a Ditib (Diyanet Isleri Türk Islam Birligi - Vallásügyi Török Iszlám Egyesület) eláll müncheni mecsetépítési terveitől. A város Sendling nevű negyedében készült a török vallásügyi minisztérium támogatását is bíró szervezet iszlám imaházat építeni, melynek minaretjei a bajor főváros katedrálisának tornyaival vetekedtek volna. A kölni központú egyesület szerint a grandiózus projektnek nincs meg a financiális háttere.

Hofbauer és Fakhouri a modellt csodálják, insallah megépül...

Közben a északkelet németországi Rostock önkormányzata tervpályázatot írt ki a volt NDK területén létesítendő első szunnita mecset megvalósítására. Ennek győztese Cathleen Hofbauer, aki ezzel ezer euróval lett gazdagabb, amihez a helyi muszlim közösség feje Dr. Ahmed Maher Fakhouri is gratulált.

Kulináris díjat nyerhet a nagymecset Edinburgh-ban

Edinburgh-be kéne menni...

Az idei év skót éttermi nagydíjáért az indiai éttermek kategóriában ringbe száll az edinburgh-i nagymecset is. A hírek szerint az iszlám imaházban papírtálcán kínálják a finomságokat, amit már 4 fontos áron (1229 forint) megvehet a nagyérdemű. Ötven önkéntes dolgozik azon, hogy a helyi -zömmel pakisztáni és indai muszlimok- elégedettek legyenek a főztjükkel. Mohamed Akbar a mecsetkonyha szóvivője (sic!) a BBC-nek megdöbbenéséről adott hangot. Bevallása szerint többször is fel kellett, hogy hívják telefonon, hogy elhiggye a jó hírt.

Az iszlám vallás tanításai szerint a mecsetben való étkezés nagyon áldásos és a prófétai hagyományhoz tartozik. S ezek szerint nagyon ízletes is tud lenni!

2010. február 21., vasárnap

A katonai akadémia harca egy mecset ellen

Lehet-e egy park egyik oldalán mecset, a másikon katonai iskola?

Mint arról blogunk január 26-án már beszámolt, az angliai Surrey önkormányzata hozzájárult ahhoz, hogy a város egy parkja tőszomszédságában mecset létesüljön.

Azóta 7.000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze a projekt ellenzői. S közben csatlakozott hozzájuk a Sandhusrt Katonai Akadémia is. Az oktatási intézmény ugyanis csupán 400 yardra fekszik az iszlám imahelytől, ami a tervek szerint magasabb is lenne annál, s ezt biztonsági kockázatnak ítélik a katonai szakértők. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a probléma nem az, hogy mecsetről van szó, hanem az, hogy a száz láb méter magas toronyból könnyen be lehet látni a zárt katonai területekre is.

Az akadémiát a királyi család tagjai is rendszeresen felkeresik.

A helyi muszlimok már 14 éve álmodnak egy modern imaházról. Megvalósul az álmuk?

2010. február 20., szombat

Korteskedés egy holland mecsetben

A kampánygyűlés helyszíne: az Ulu mecset

Talán nem is annyira meglepő módon, de Nyugaton már a választási kapmányok is elérték a mecseteket. A közelmúltban megnyílt Bergen op Zoom-i Ulu mecset, a helyi török muszlim közösség központja adott helyet annak a nyilvános választási fórumnak, amin két vezető holland párt, a PvdA és a VVD képviselői fejtették ki -szerény érdeklődés mellett- érveiket. Az eleinte csendes eszmecsere egyre hevesebb vitába torkollott, amint a lakhatás és a holland polgárok életminősége került terítékre. Abban viszont mindkét fél egyetértett, hogy csökkenteni kell a munkanélküliséget, s tompítani az európai integrációból fakadó veszélyeket.

Mindeközben Rotterdamban és Amszterdamban az okozott felzúdulást, hogy egyes pártok török jelöltjei egynyelvű, azaz csak törökül szóló röpiaratokon népszerűsítik magukat a zömmel bevándorlók lakta körzetekben.

Ősszel kezdődik az annabai nagymecset építése

Így fog kinézni

Algériában a szekuláris diktatúra és az iszlamisták és a kormány közötti polgárháború hosszú évei után megbékélés és vallási ébredés figyelhető meg, amit immár maga az államvezetés is támogat.

Algéria fővárosában, Algírban már épül Afrika legnagyobb és az iszlám világ harmadik legnagyobb mecsete. Ezzel monumentalitásában túl fog tenni a casablanca-i II. Haszán mecseten.

Algéria másik nagyvárosa, Annaba sem lehet rest. Ősszel ott is megkezdődnek egy megamecset munkálatai. Az El-Bouni városrészben épülő imáházban 7.000 fő fog tudni együtt imádkozni. A 3,2 milliárd dirhamos beruházás révén egy 104 méter magas lépcsőzetes minaret is megvalósul. A mecsetnek 5.000 saját parkolóhelye lesz. Egy van még hátra: a támogatók felkutatása.

Az téli viharok miatt várat magára a minaretépítés Reims-ben

A félkész mecset Champagne-Ardennes fővárosában

A francia királyok egykori koronázósvárosában egyre többen teszik fel a kérdést, hogy mi történt az épülő nagymecset minaretjével. Kotbi úr, az iszlám imaház leendő vezetője arról számolt be a L'union-nak, hogy a váratlanul kemény tél és a viharok miatt nem kezdték még meg a munkálatokat annak ellenére, hogy az eredeti ütemterv szerint a minaretnek már 2010. januárjában állnia kellett volna. Ugyanakkor az épület hátoldalán már felfedezhetőek a betonból lévő félholdak, melyek a kupolát fogják tartani.

Az ötmillió eurós beruházás várhatóan 2010. végére készül el.

2010. február 19., péntek

Ledőlt egy ősi minaret Marokkóban - rengeteg halott

A ledőlt minaret képe 2009. decemberéből

A marokkói királyi városok egyikében, az ősi Mekneszben ledőlt egy négyszázéves minaret. Nagyjából háromszáz hívő gyűlt össze a pénteki imára, a dzsumára a Lalla Khenata mecsetben. Khaled Rahmouni, egy helyi lakos arról számolt be, hogy az imavezető épp kezdte volna a szentbeszédet, mikor összeomlott a minaret. Elmondása szerint mintegy nyolcvan ember rekedt időlegesen a törmelékek alatt, negyvenen megsérültek, ketten meghaltak. Allah adjon nekik békét!

Az iszlám vallás tanításai szerint az, aki ima közben vagy az imahelyen veszti életét, avagy egy épület összeomlásakor, vértanúnak számít.

Az MTI frissebb híre szerint azok száma, akiket megölt az alláhulló torony elérheti a tizenhat főt is!

Az éjjel folyamán befutó francia nyelvű hírek szerint már 38 vértanúról és 71 sebesültről tudunk.

A minaret a legfrisebb hírek szerint azért dőlt le, mert a napokon át tartó esőzések meggyengítették agytéglákból álló szerkezetét. A mecset az UNESCO világörökségi listáján is szerepel, ezért VI. Mohamed király elrendelte haladéktalan újjáépítését.

Átvizsgálják a marokkói mecsetek szerkezetét
írja az Index

Marokkó királya szombaton elrendelte országa összes ősi mecsetének szerkezeti átvizsgálását, miután pénteken a nagyima kezdetén leomlott a meknesi mecset minaretje. A szerencsétlenségben 41 ember vesztette életét. Egyelőre még nem tudni, hogy pontosan mi okozta a tragédiát. A helyiek szerint a heves esőzés gyengítette meg a XVIII. században épült építmény szerkezetét.

Az UNESCO Világörökségi Listáján is szereplő Meknesben lévő mecset minaretje az egykori marokkói főváros látképének egyik meghatározó eleme volt. VI. Mohamed király a szerencsétlenség után utasítást adott arra, hogy az épületet eredeti formájában építsék újjá.

Üvegkupola került a neckarsulmi mecsetre

Az új kupola

A Stimm hírportál szerint elkészült a jövendő neckarsulmi nagymecset üvegkupolája. Az új kupola 6,8 méter magas és 60-70.000 eurójába került a baden-württembergi város muszlim közösségének. A kupola azon túl, hogy az iszlám világ mecseteinek megszokott eleme itt azért is fontos, mert beengedi az éltető napfényt az imaterembe.

A kupolát egy hatalmas daru emelte a helyére, s azt egy helyi muszlim lakatosmester, Ali Göksel, vette gondozásába. A kupola után a helyiek várják az új csempézett mihrábot (imairányjelző fülke) és mimbárt (szószék), ami egyenesen Törökországból fog érkezni.

A mecsethez egy ötvenfős általános iskolai kollégium is fog csatlakozni.

Megfér egymás mellett egy kopt templom és egy mecset?

A Le Parisien cikke látványtervet is mellékel

Egyiptomban, ahol a koptok egyik őshazája található, nem mindig problémamentesen. Ettől tartanak Párizs egyik déli elővárosában, Villejuif-ben (szó szerint: zsidó város). Villejuif-ben áll a párizsi régió, az Ile-de-France egyetlen monumentális kopt temploma a Gorkij sugárúton. Az egész tartomány területéről érkeznek oda a főleg egyiptomi származású keresztények. A szomszédos saroktelket egy muszlim ingatlanfejlesztő vette meg, aki a két imaház közé egy lakóépületet tervez, így is tompítva a várható konfliktust. Így legalább ötven méterre lesz egymástól a két épület.

Moussa atya, a kopt templom feje nem örül a projektnek, s hasonlóan ellenzik az ezerkétszáz fősre tervezett mecsetet a hívei. Nem az ellen ágálnak, hogy monumentális mecset épüljön a városban, hanem az aggasztja, hogy Egyiptomban mindennaposak a felekezetközi erőszakcselekmények.

Kibővítik az angliai Halifax nagymecsetét

Most még így néz ki

Eljött a nyugat-európai mecsetfejlesztések második generációja. Az 1970-es és az 1980-as években emelt iszlám imaházak kerülnek átépítésre, kibővítésre. Jogos az igény, hiszen a hívek száma megnövekedett, egyrészt a bevándorlásból fakadóan, másrészt azért, mert a muszlimok közül egyre több számít a magas színvonalú vallási szolgáltatásokra.

Az angliai Halifax Madni nevezetű mecsetét 1984-ben építették. Mohamed Haji Sultan, a projektfelelős arról számolt be a Totally Locally-nak, hogy a felújítással duplájára nő az alapterület, s az épület minden irányból megújul. A munkálatok során kiemelten gondolnak a mozgássérültekre, a nőkre és a gyermekekre.

2010. február 17., szerda

Minaretellenes pártszövetség a francia választásokon

A legrégebbi francia minaret

A közeljövőben tartják Franciaországban a tartományi választásokat, melyre két régióban is bejegyezték egy minaretellenes pártszövetség listáját. Az északkeleti Lotharingia és a Svájccal határos Franche-Comté választási bizottsága azzal érveltek a voila hírportálnak, hogy egy lista regisztrálását csak akkor lehet megtagadni, ha az ellenkezik a választási törvénnyel. Ebben az esetben ilyen nem áll fenn.

2010. február 16., kedd

Új francia nemzeti sport? Horogkereszt a sorgues-i mecseten

"Itt voltak a firkák!" - mutatja az imám az egyik hívőnek.

Franciaországban szinte napi rendszerességgel szentségtelenítenek meg mecseteket. A legújabb eset Vaucluse megyében történt a Le Dauphiné beszámolója szerint. A sorgues-i mecsetbe 2-400 fő jár rendszeresen. A helyi iszlám közösség élen jár az arab nők írásoktatása terén, így kiemelkedő munkát végeznek a bevándorlók integrációja tekintetében. Az imaház falára horogkeresztet, valamint trágár és rasszista feliratokat festettek ismeretlenek.

Az elmúlt napokban -mint arról minden esetben blogunk is beszámolt- a Hexagon területén Crépy-en-Valois, Saint-Étienne és Obernai mecseteit érte vandál támadást.

Pénzhiány miatt bezárhat a "liberális mintamecset"

Férfiak elől, nők hátul. A gázt vajon fizették?

Először le kell szögeznünk, hogy nem létezik olyan, hogy liberális mecset. S az ami miatt a nyugati sajtó liberálisnak nevezi az amszterdami Poldermoskee-t távolról sem meglepő az iszlám világban. Nevezetesen ebben az iszlám imaházban nemzeti nyelven, azaz hollandul hangzik el a szentbeszéd, és a nők is abban a teremben imádkoznak, ahol a férfiak.

Yassmine el Ksaihi, a mecset szóvivőnője arról tájékoztatta a Radio Netherland Worldwide-ot, hogy március elsejéig bezár az imahely, ha nem rendezik 50 ezer eurós tartozásukat. Azt is kiemelte, hogy külföldről nem fogadnak el támogatást. A helyi hívek között már megindult a gyűjtés.

A RNW azóta azt jelentette, hogy a Poldermoskee megmenekül, mert rendezték a házkezelőség felé fennálló tartozásukat.

2010. február 15., hétfő

Szolidaritási nagygyűlés Saint-Étienne-ben

A publikum


Tegnap, azaz vasárnap mintegy 700 fő részvételével szolidaritási nagygyűlést szerveztek a saint-étienne-i nagymecsetnél, amit -mint arról beszámoltunk- vandálok rasszista és iszlámellenes szlogenekkel pingáltak össze.

A tömegben megjelentek hívők és nem-hívők egyaránt. Az ún. ábrahámi vallásokat képviselte Marcel Dreyfus, a zsidó Consistoire tartományi vezetője, akárcsak Lebrun atya, a város püspöke. Meghallgatták Mohamed Adly főimám szomorú és elkeseredett beszédét. Jelen volt a Muzulmán Hit Francia Tanácsának (CFCM) vezetője, Mohamed Moussaoui is.

Képviseltette magát több jogvédő szervezet is így a LICRA és az SOS Racisme.

Ahmed szultán mecsetje

A Törökország Info cikke
Ahmed szultán mecsetje
Akik Törökországba látogatnak, azoknak mindenképp érdemes felkeresni Ahmed szultán mecsetjét, vagy más néven a Kék mecsetet Isztambulban.
A Kék mecset Isztambul egyik központi mecsete, a város Sultanahmet negyedében található, szemben a Hagia Sophia székesegyházzal. Nevét a kék csempékről kapta, melyek a belső falát borítják. 1609 és 1616 között épült, az épületegyüttesben található még az alapító szultáni síremlék, valamint egy kórház is. A mecset a város egyik legnépszerűbb látványossága, és a világörökség része is egyben.
A mecsetet I. Ahmed szultán építtette, Allah kiengesztelésére, miután elvesztették a háborút Perzsiával szemben. Az építkezés miatt akoriban több palotát is lebontottak, mivel a szultán azt szerette volna, hogy ez legyen a birodalom első számú imahelye. Végül 1617-ben volt a megnyitója a klasszikus oszmán építészet remekének. A mecset alaprajza szabálytalan, külsejére jellemző a márvány és a kő. Központi kupolája 43 méter magas, és 23 és fél méter az átmérője.

mecset

A kupolák belülről


A mecset egy részének belseje 20.000 darab izniki, kézzel készített csempével van borítva, melyeken 50 különböző motívum látható. Feljebb találjuk a kék csempeborítást, a fény bejutásáról pedig nagyjából 200 üvegablak gondoskodik. A belső tér legfontosabb eleme a mihráb, mely egy falifülke amely Mekka irányát jelzi. Ez márványból faragott, cseppkő alakban díszíti a mecsetet. Bent találjuk még a szultáni kioszkot, valamint egy gazdagon díszített pulpitust is, amelyről az istentiszteletet vezetik.

... és egy másik élmény


A díszítmények és ideák blog bejegyzése


A számszerűen is terjedelmes mennyiségű mintalappal, grafikával, mintakönyvvel való személyes találkozás hasonló tapasztalást nyújtott, mint amit a Magyar Nemzeti Galériában éltem át hivatalból többször is az elmúlt évek folyamán. A múzeum működési szabályzata szerint minden szakalkalmazottnak (muzeológus, restaurátor) évenként egy vagy két alkalommal egy héten keresztül ügyeleti teendőket kell ellátnia. Az ügyeleti munkához tartozik a nyitás előtti reggeli és a zárás előtti esti bejárás. A félórás időtartamú bejárások az összes kiállítóteret érintik, tehát az A épület földszintjétől a C épület III. emeletéig minden egyes teret végig kell járni, ellenőrizni a tárgyak állapotát, stb. Az ügyeletes hét általában fárasztó és plusz terheket jelent. Azonban számomra van egy olyan aspektusa, amit ajándéknak tekintek, és az pont a bejárás menete. A Galéria állandó kiállításain mintegy 1.000 műtárgy látható. A bejárás során ezek a műtárgyak mindig ugyanabban a ritmusban és sorrendben újra és újra a látóterembe kerülnek és valamilyen módon hatnak rám. Hatnak a jelenlétükkel és a mennyiségükkel. Ennyi műtárgyat természetesen egyszerre nem lehet befogadni, főleg nem ennyi idő alatt, azonban ez a sietős bejárás mégiscsak a személyes jelenlét ideje, s mint ilyen, remek alkalom a kapcsolatteremtésre. Ez a muzeológusok kiváltsága. (Ez itt pedig a saját tapasztalatom.) Valami hasonló érzés töltött el a kutatás másfél évében az Egyetem több mint félezer mintakönyvével és mintalapjával való találkozáskor is. Ez egy intenzív és sűrű élmény volt.

Több mélyponton áthaladva és felülemelkedve végül eljutottam az utolsó könyv áttekintéséhez is, ami a befejezés ajándékaként várakozott egy gurulós polcon. Ez egy kivételes minőségű album volt, a szamarkandi mecsetek építészeti felmérési rajzait tartalmazó sorozat első kötete 1905-ből, megintcsak egy csoda. Elkészítettem a digitális nézőképeket és úrrá lett rajtam egy érzés: sajnáltam, hogy a kutatómunka véget ért. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy átutazóként ezeknek a tárgyaknak, képeknek és gondolatoknak a társaságában lehettem.

Ehhez a poszthoz ebből a könyvből (Meceti Samarkanda/Les mosquées de Samarcande, S.Peterburg, 1905) válogattam az illusztrációkat. Az Európán kívüli kultúrák felfedezési hullámaiban a közép-ázsiai népek művészete viszonylag későn került sorra. A szentpétervári Commission Impériale Archéologique 1895-ben vette fel tervei közé a közép-ázsiai iszlám építészet kiemelkedő műemlékegyüttese, a szamarkandi mecsetek építészeti felmérését. Elsőként a Gour-Emir-i mecset felmérési rajzait tartalmazó album jelent meg 1905-ben, a képek a mecset csempeburkolatának részleteit ábrázolják.

2010. február 14., vasárnap

Zsidó rendőrök vizeletükkel szentségtelenítették meg az Al-Akszát


Az Al-Quds Media Center nevű palesztin hírforrás szerint a mecsetőrség hivatalosan is jelezte a megszálló hatóságok felé, hogy zsidó rendőrök vizeletükkel szentségtelenítették meg az iszlám vallás harmadik legszentebb imahelyét. A hírek szerint a rendfenntartók a mecset udvarán és bejárati kapujánál könnyítettek magukon.

Az Al-Aksza mecset folyamatos pusztítása és megszentségtelenítése ellen az egyiptomi törvényhozás tagja, Ali Laban közleményben hívta fel a figyelmet.

Nem a vallástól, hanem a megaméretektől tartanak a környékbeliek

A mecset helye

A Helyi Téma cikke Brockhauser Edit tollából

A lakosság mellé állva helyi ellenzéki politikusok is próbálják elérni, hogy a Budaörsi úti kis telekre ne épülhessen meg egy több ezer négyzetméteres vallási központ.

A Jótékonysági Béke Alapítvány 2005-ben vásárolt telket az önkormányzattól a Budaörsi út–Holdvilág utca–Bajmóci utca által határolt tömbben. 2008 nyarán egy lakossági fórumon a helyiek már elutasították az iszlám központ építésének tervét. Az önkormányzat tavaly januárban még nem támogatta a területre vonatkozó építési szabályozás módosítását, de júniusban megszavazta azt. Zsigmond László, a lakók által alapított Holdvilág Utcai Érdekvédelmi Szövetség ügyvivőjeként elmondta: e módosítással 20 helyett 40 százalékos beépítés vált lehetővé. Száva Lajos szintén az intézőbizottság tagja, az ő erkélyétől nyolc méterre létesülne a központ.

– A tervezés titokban zajlott – nyilatkozta lapunknak. – A fővárosi tervtanács januári ülésén az a döntés született, hogy országos tervpályázatot kell kiírni. A látványtervet én is láttam, kétkupolás, több ezer négyzetméteres, hatalmas épületről van szó. A minaret az engedélyezett magasság fölött, négy vasszerkezet összetűzésével valósulna meg. Félő, hogy az alapítvány az egész területre szemet vetett, hiszen már három másik telekről is tárgyalt a kerületi önkormányzattal. Az Alkotmánybírósághoz fordultunk, amely befogadta a kerületi határozat elleni fellebbezésünket. Ezt a legutóbbi testületi ülésen bejelentettük. Végül is a testület úgy döntött, hogy felhatalmazza a polgármestert, vizsgálja felül a beépítési százalékot – mondta el a férfi.

Surányi Ilona, a körzet önkormányzati képviselője nem a muzulmán vallás gyakorlásában látja a problémát, hanem abban, hogy egy ilyen méretű épület – imaház (mecset), könyvtár, kiszolgáló helyiségek és mélygarázs – nem erre a 320 négyszögöles telekre való. Ráadásul a Budaörsi útra tervezett buszsáv sem fogja megoldani a központhoz érkező több száz autó ki- és behajtását. Úgy véli, a helyi lakók érdeke előbbre való, mint egy alapítványé, ezért új indítványt nyújt be.

Brit mecsetek a Hepatitic C ellen

A Minhaj-ul-Quran egyik mecsete


A Guardian beszámolója szerint Nagy-Britanniában nem az egészségügyi intézmények, hanem a mecsetek tették a legtöbbet egy esetleges Hepatitic C-járvány kitörése ellen. Mindez nem csoda tekintettel arra, hogy a tisztaságnak és a tisztálkodásnak kiemelkedő szerepe van a muszlimok életében. Mohamed próféta szerint a hit fele a tisztaság.

Londoni mecsetek és a London Royal Hospital együttműködése révén most ötezer embertől vesznek nyálmintát, amivel kiszűrhetőek egyes betegségek és betegségre hajlamosító tényezők. Az iszlám imaházak és a kórház együttműködése azért korszakos jelentőségű, mert egyes betegségek ötször nagyobb eséllyel fordulnak elő a bevándorló közösségek körében, mint a törzsökös britek között. Azt is kimutatták, hogy legtöbbjük akkor fertőződik meg, mikor az őshazába látogatnak.

Shaheed Mursaleen a Minhaj-ul-Quran közösség vezetője hálás köszönetet mondott a kelet-londoni mecsetükben szolgálatot teljesítő orvosoknak, akiknek az akció egyben hasznos környezettanulmány is volt.

Víz alá került Mekka a heves esőzések miatt

Esik az eső a Haramban, az iszlám legszentebb mecsetében

Forrás: MTI


Heves esőzés miatt víz alá került az iszlám legszentebb városa, Mekka több kerülete és utcája - jelentette a szaúdi média.



Az al-Ehbaríja állami televízió felvételein néhány, a Nagy Mecset nedves márványpadlóján imádkozó zarándokot lehetett látni, mások a Kába köve körül köröztek.

Mekka hegyvidéki sivatagos völgyben fekszik, emiatt ki van téve a szokatlanul erős felhőszakadások okozta árvizeknek. A Kába számos alkalommal javításra szorult a múltban, mert az ár megrongálta.

Csütörtökön kezdődött tavaszi iskolai szünidő, amely rendszerint - főként szaúdi - látogatók ezreit vonzza.

Abdalláh ad-Dzseddaui, a szaúdi polgári védelem illetékese az al-Ehbaríjával közölte, hogy árvizeket nem jelentettek Mekkából, néhány utcát és körzetet ugyan elborított a víz, de a helyzet nem veszélyes.
Az al-Hajat című szaúdi napilap online hírszolgálatának értesülései szerint a polgári védelem 30 ember mentését végzi, akik a gépkocsijukban rekedtek Mekka utcáin.

A heves esőzés ritka a sivatagi királyságban, novemberben, a mekkai zarándoklat idején azonban mintegy 130-an haltak meg, amikor felhőszakadás zúdult a szent várostól 80 kilométernyire nyugatra fekvő Dzsiddára.

2010. február 13., szombat

Megint nem-iszlamofóbok: letörték egy elzászi mecsetről a félholdat

Török imám, nemzetközi közösség: az obernai-i mecset a megnyitása idején

Obernai mecsetét egy éve adták a kelet-francia városban. A mecsetet már építése során vandál támadás érte. A rendőrség szerint most négy fiatal volt az elkövető, akik -szerintük- nem iszlamofóbiától, hanem éretlenségtől vezéreltetve tették, amit tettek: felmásztak az iszlám imaház tetejére, s lefeszítették az iszlámot jelképező félholdat. A CFCM, a Muszlim Hit Francia Tanácsa kommünikében ítélte el az újabb vandalizmust, ami csupán egy héttel azután következett be, hogy rasszista feliratokat pingáltak a megnyitás előtt álló saint-étienne-i nagymecsetre - számol be a magán kézben lévő TF1 televízió.

2010. február 12., péntek

Hatalmas mecset épül Hannoverben? Vagy csak színjáték az egész?

Díszlet Hannoverben

Hannover utcáit járva Kröpcke városrészben építkezésre lehetünk figyelmesek. Az építkezés elé állított információs tábla szerint egy négyminaretes megamecsetet fognak -Allah engedelmével- a területen felhúzni. Az épület a klasszikus oszmán stílus jegyeit fogja mutatni.

Ha kicsit közelebb megyünk, kiderül, hogy csak egy hoax, egy médiahack az egész. Színház az élet!

Szekuláris támadás a jövendő mecset ellen Pessac-ban

A szekulárisok montázsa: a helyi bevásárlóközpont török minarettel

A Nyugat-Franciaországban található Pessac városában ún. szekuláris egyesület jött létre, hogy küzdjön az ellen, hogy a helyi muszlimok méltó módon tisztelhessék teremtőjüket. Az iszlamofóbok ezek szerint újabban szekulárisnak mondják magukat. Tudomásunk szerint a szekularizáció, azaz a világi állam vallásszabadságot biztosít, és egyenlő esélyt minden vallás követőjének arra, hogy betarthassa vallása előírásait. A pessac-i iszlamofóbok most úgy gondolják, hogy hírhedt 1905-ös törvénybe kapaszkodva akadályozhatják meg a muszlimokat abban, hogy szabadon gyakorolhassák a vallásukat.

Mecset Salgótarjánban?

Salgótarján belvárosa

Szintén meg nem erősített információink szerint újra mecset működik Salgótarjánban.

2003-2004-ben magyar muszlimok függetlenül minden egyháztól már egyszer létesítettek mecsetet a nógrádi megyeszékhelyen, de az csakhamar megszűnt, mert a növekvő munkanélküliség miatt sok magyar muszlim a fővárosba vagy külföldre költözött.

Szóbeli adatközlőnk szerint az új iszlám imaházat a városban élő arabok hozták tető alá, de közelebbit nem tudunk. Így hát kérjük olvasóinkat, hogy jelezzék, ha bármit tudnak a dologról! Előre is köszönjük.

Újabb mecsetépítési kezdeményezés Budapesten?

Már Lechner Lóránd is mecsetet álmodott Gül Baba türbéjéhez

Meg nem erősített információink szerint egy második budapesti mecset tervei is körvonalazódni látszanak.

Mint arról blogunk, s úgy általában a magyar sajtó is beszámolt, a Saleh Tayseer vezette Iszlám Egyház Újbudán készül iszlám központot létesíteni. Ezen kezdeményezés ellen a felheccelt környékbeli lakók aláírásgyűjtést kezdeményeztek.

A meg nem erősített információk szerint a másik kezdeményezés mögött a Bolek Zoltán által elnökölt Magyar Iszlám Közösség, a kőbányai központú Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület és a dobozi utcai Taubah mecset közössége áll, hogy összefogva az előbbi terv szunnita konkurenciájaként léphessenek fel.

Nincs információnk arról, hogy hol létesülne ez a mecset, de azt tudjuk, hogy a Magyar Iszlám Közösség már többször tárgyalt Józsefváros önkormányzatával egy esetleges mecsetről. S az is tény, hogy Újbuda után a Nyóckerben él és dolgozik a legtöbb muszlim, a budapesti mecsetek fele, azaz négy imaház a VIII. kerületben található. Méltó hely lehetne a Gül Baba türbe is, de nem hisszük, hogy azt a regnáló hatalom biztosítaná ennek a triónak. Emlékezetes ugyanis, hogy a Magyar Iszlám Közösség komoly tartozásokat halmozott fel, s az is, hogy a Magyarországi Iszlám Kulturális Egyesület pedig felsült azzal az ötletével, hogy megvenné a szigetvári várat a szocialista vezetésű önkormányzattól, s abban török iszlám központot hozna létre.

Végeztek a cholet-i arab mecset felújításával



Cholet kis város Franciaország nyugati részén. Három jelentősebb mecsetnek is otthont ad. A török mecsetre nemrég minaret is került. Az Ouest-France beszámolója szerint a helyi arabok sem voltak restek, nyolchavi munkával restaurálták saját imaházukat, s arra is helyre kis torony került. A Franciaországról szóló képsorunk eddig egy olyan képet tartalmazott, amin a minaret még felállványozva látható. Kicseréltük. Az imaterem kétszeresére bővült, így 5-600 hívőt képes befogadni. A nők számára is nagyobb rész lett kialakítva. Az iszlám központhoz tantermek is járulnak.

Állítólag szellemi fogyatékos a kelet-jávai mecset felgyújtója

Mecset a közeli megyeszékhelyen, Tubanban

A Jakarta Globe beszámolója szerint Sopi, akit azzal vádolnak az indonéz hatóságok felgyújtott egy 1994-ben épült mecsetet Jáva szigetének keleti részén, elmebeteg. A Sugihan faluban található Haji Sudirhan iszlám imaház csütörtökön kapott lángra miután Sopi két gallon gázolajat öntött rá. Sopi azzal védekezik, hogy mágikus hangokat hallott, melyek arra kényszerítették, hogy megtegye ezt a sátáni tettet.

2010. február 11., csütörtök

Jól halad a legújabb nantes-i mecset építése

A falak már kezdenek körvonalazódni

A francia Nantes városának Malakoff nevű külvárosi teljes rekonstrukción esik át. Ennek keretében kerül kialakításra egy új mecset is, ami 2011-ben fog megnyílni. A mecsetnek a Presse Océan szerint 14 méter magas kupolája és egy 17 magas minaretje lesz, ami betonból és üvegből készül. Az imaterem 600 m2-en fog elterülni. Boubakar Labidi, az iszlám központ leendő vezetője azt is elárulta, hogy az imaházhoz egy háromemeletes épület fog kapcsolódni hat tanteremmel, könyvtárral, rituális fürdővel és medencékkel. A négy és fél millió eurós költségekből egy részt a városi önkormányzat áll.

Ez a mecset lesz a nyugat-francia város harmadik kupolás-minaretes iszlám imaháza.