2011. november 26., szombat

Egy dzsámi "levetett" minaretje

Útra kél a derincei acélminaret
A nyugat-törökországi Izmit Derince nevű kerülete központi mecsetének felújítása a napokban kezdődött meg. Most zajlik a Denizciler (Tengerészek) utcai épület külső és belső takarítása, illetve a mecsetbútorok elszállítása, valamint a régi minaretek elbontása. Ez utóbbiak a Kocaeli tartomány területén fekvő, szegényes felszerelésű imaházakba kerülnek. A most leszerelt acélminaret például a frissen letelepedett közép- és dél-anatóliai nomádok által lakott  Yörükler Mevkii nevű telepés nagymecsetét, az Ulu dzsámit fogja díszíteni.

Az iszlám vallás tanításai szerint a pazarlók a sátán fivérei; a törökök jó példával járnak elől a takarékosság terén. Reméljük, egy nap egy ilyen "felesleges" egész Magyarországig is eljut.

Elpusztított emlékeink I.: Umm Fagarah

Palesztin muszlim figyeli a zsidók esztelen pusztításának nyomait
A megszálló cionista rezsim számos esetben pusztítja el -még a bontást elrendelő bírósági döntés megszületése előtt- a Gázában és Ciszjordániában épült házakat, iskolákat, ólakat. Ez a kegyetlen sors vár Isten házaira is.

A zsidó katonaság a rendőrség egységeivel karöltve 2011. november 24-én hajnalban a ciszjordániai Szuszia és Umm Fagarah községekre csapott le. Egy tíz- és egy tizennégy fős család nyomorúságos hajlékát, a helyi iskolát, birkaólat és nyúlketreceket rombolták le. Megölve az állatokat, ellehetetlenítve családokat. Umm Fagarahban a mecsetet sem kímélték...

Változatlan marad a Két Szent Mecset határa

A medinai nagymecset. A zöld kupola alatt nyugszik Mohamed próféta.
Az elmúlt évszázadokban a folyamatos növekvő világméretű muszlim közösség igényeit a két zarándokhelyen, Mekkában és Medinában, azzal igyekeztek megoldani, hogy folyamatosan bővítették a Két Szent Mecsetet, azaz a mekkai Tiltott mecsetet és a Próféta mecsetjét Medinában. A mekkai mecset bővítése ma is folyik annak ellenére, hogy már a jelenlegi épületben is akár 3 millió embernek van elegendő hely. Egy-egy zarándoklat vagy a ramadáni böjti estéken ennél is több ember zsúfolódik ott össze. A medinai imahely befogadóképességét 900.000 fősre becsülik. Ezzel ez a két épület a világ két legnagyobb, ma is használt vallási célú létesítménye.

A tegnap véget ért 1432-es hidzsra szerinti év folyamán Medina kormányzója levéllel fordult a szaúdi belügyminisztériumhoz, hogy állapítsák meg a medinai mecset vallásilag helyes határait. A döntés végül az lett, hogy a jövőben nem bővítik a Két Szent Mecset alapterületét.

2011. november 24., csütörtök

Az első norvég mecset Oszlón kívül

Ibrahim Zaghoon közösségi vezető a mecset terveivel
A Sogn og Fjordane tartományban fekvő Förda városa lehet az első vidéki norvég település, ahol igazi mecset épülhet.

A mecset háromszáz hívő számára lesz elég tágas. A soknemzetiségű közösség egy, a klasszikus ottomán stílusra hasonlító dzsámit álmodott meg magának.

2011. november 22., kedd

Megújuló emlékeink VII.: Ahmediye dzsámi Grúziában


Grúzia lakóinak több, mint 10%-a muszlim. A közösség etnikailag vegyes, az azeriek, az adzsárok és a grúz muszlimok mellett fontos elem az ún. ahiszkai törökség, mely az oszmánok terjeszkedése idején telepedett meg a Kaukázus ezen részén, s a sztálini önkény idején, 1944-ben, üldözték el őket szülőföldjükről. Az elnéptelenedett dzsámi 1994-ben újult meg először, ekkor múzeumot rendeztek be a falai között. A közelmúltban megkezdődött a második restaurálási fázis is. Törökország most diplomáciai úton szeretné elérni, hogy kitárhassa kapuit az imádkozni vágyó hívők előtt is a Hadzsi Ahmed pasáról elnevezett, 1749-ben emelt iszlám imaház.

2011. november 21., hétfő

Iskolai mecset egy budapesti középiskolában

A Zsigmond téri intézmény
A Budapest II. kerületében található és mintegy 1500 diákot oktató Than Károly Ökoiskola tanulóinak közel 4%-a muszlim. Többségük Afganisztánból, kisebb részük Szomáliából menekült hazánkba. A diákok mindeddig ideiglenes helyeken végezték imáikat, gondot okozott a pénteki közösségi ima betartása is.

Az Ökoiskola vezetősége az idei tanévben úgy döntött, hogy az egyik negyedik emeleti helyiséget mecsetté és közösségi térré alakítják, s minderre pályázati forrást is találtak. Az imaszoba kialakításában az oktatási intézményt a Hanif Iszlám Kulturális Alapítvány segíti.

Tudomásunk szerint ez lesz az első muszlim imahely magyar közoktatási intézményben.

2011. november 20., vasárnap

Dzsámi, türbe, derviskolostor: Pécs török építészete


Idrisz baba türbéje: muszlim zarándokhely és síremlék.
Pécs 1543. július 22-én került török kézre. Ezután a román-gótikus püspöki székhely hamisítatlan  keleti nagyvárossá vált: mecsetek, dzsámik (a dzsámi tulajdonképpen a nagyobb mecset), bazárok, fürdők és derviskolostorok épültek. A város 1686 október 14-i visszafoglalása után a legtöbb török épületet lebontották vagy átépítették. A korábban dzsámikká alakított templomok, mint a székesegyház, újra keresztény használatba kerültek. A huszadik század harmincas éveitől azonban a legjelentősebbeket török emlékeket visszaállították eredetihez hasonlító formájukba.
Gázi-kászim dzsámi (Belvárosi templom)

Széchenyi tér képét meghatározó dzsámi helyén (pontosabban attól kissé északra) a város középkori gótikus főtemploma, a Szent Bertalan állt. Ennek köveiből építtette 1579-ben a róla elnevezett nagymecsetet   Gázi kászim pasa, miután egy keresztény rab kiváltásáért jelentős váltságdíjat kapott. A dzsámi (olyan nagymecset, ahol pénteki ima is tartható) a térhez képest elfordulva épült, mert Mekka felé tájolták. A bejárat a másik - az északkeleti - oldalon volt. A város török alóli felszabadulásakor itt tartották a hálaadó misét, azóta katolikus templom.
A visszafoglalás után a dzsámit a jezsuiták kapták meg, akik hozzáláttak az épület "áttemplomosításához": felépült a torony, az épületet szomszédos rendházzal fedett átjáró kötötte össze. Egy ilyen kényszerű átalakításnak ritkán lesz szép eredménye, ezen a XIX. századi metszeten is látszik, hogy elég furcsa kinézetű épület született. Kép forrása.

A templom-dzsámi felújítása és bővítése a XX. század harmincas éveire már sürgetővé vált. Az 1933-ban kiírt tervpályázat megosztott első helyezettje Körmendy Nándor (a Széchenyi tér átépítésének tervezője) és a Lux Géza-Csát Géza építészpáros lett. A kiviteli terveket végül Körmendy készítette, a két pályamű alapján. Az 1940-ig tartó munkák során mintegy kétszeresére bővítették az épületet, és visszaállították a törökkori állapotot: lebontották a tornyot és a barokk toldásokat, helyreállították a vakolatlan homlokzatot és a törökkori nyílászárókat. Érdekesség, hogy Körmendy két minaretet is tervezett a templom mellé, viszont azok a háború miatt nem készültek el (elég érdekesen nézne ki a pécsi belváros a minaretekkel. Teljesen rotterdami vagypárizsi lenne a hangulat :) A kupola mai formáját 1960 és '65 között alakították ki.

A templombelső. A kép a török kori részben készült, háttérben, a szarmárhátíves nyílások mögött látszik a harmincas évekbeli bővítmény.
Jakováli Hasszán dzsámija
A város másik jelentős török emléke a Belvároson kívül, "körúton", a Rákóczi úton áll. A XVI. század második felében építtette a névadó. Körülötte medresze (muszlim vallási főiskola), és derviskolostor is működött. Természetesen ez a dzsámi is Mekka felé tájolt. A visszafoglalás után a kolostorból átépített kórház kápolnájává alakították (a kórház ma is a szomszéd épületben működik. A minaretet harangtoronnyá alakították. Az épületet 1960-ban "törökösítették vissza", Gerő Győző és Ferenczi Károly tervei szerint. Az EKF-évre újra felújított dzsámi ma múzeumként működik, de időszakosan muszlim szertartásoknak is helyt ad.

A belső térben a Török Köztárság ajándékai: rituális bútorok és imaszőnyegek láthatók. Fölöttük az eredeti falfestés nyomai és a kupola.
Ágoston téri templom

A Belvárostól keletre elhelyezkedő Budai külváros temploma az Ágoston téri. A negyed érdekessége, hogy ez a középkori Pécs magja: az itt folyó patak mentén telepedtek le az iparosok és a kereskedők. A nem messze lévő Mindenszentek temploma a város egyik legrégibb épülete. A mai Ágoston téren is állt egy templom, de ezt a törökök mecsetté alakították. Ezt a tér névadói, az Ágoston-rendi szerzetesek 1712-ben (elvileg) lebontották és felépítették a mai templomot...
... a feltárt törökkori falmaradvány viszont azt mutatja, hogy ez inkább átépítés lehetett: egy 1912-es restauráláskor került elő a másfél szamárhátíves ablakot tartalmazó falszakasz.
Idrisz baba türbéje

A Belvárostól nyugatra, a Rókus dombon található ez a sírépítmény. A névadó egy XVI. században élt szent remete, Idrisz baba volt. 1591-ben épített sírja - a budai Gül babáéhoz hasonlóan - muszlim zarándokhellyé vált. A türbe Mekka felé tájolt, a holttest a szent város irányába feküdt. Az épületet  a XVII. század végén Rókus-kápolnává alakították (innen kapta a domb a nevét). Mai alakját 1961-ben kapta. Még ma is zarándokolnak ide muszlim hívek (érdekes, hogy a Pécsi Sörfőzde pont az épülettel szemben áll).
Pécsett a fent említetteken kívül több török kori épületmaradvány áll: Ferhád pasa dzsámijának romjai a Kazinczy utcában, a Szatmári György püspök reneszánsz palotájából kialakított derviskolostor romjai, és Memi pasa fürdőjének romjai a Ferences templom előtt.

2011. november 16., szerda

Tömeg várta a másfél tonnás kupolát

Az angliai Stocktonban található Bowefield Lane-en új mecset épül. A mai napon érkezett meg a másfél tonnás zöld színű dóm a 2,2 millió fontos iszlám imaház tetejére. A jeles eseményt hívők és érdeklődök tömege követte nyomon. A 28 tonnás daru ezt követően még két kisebb kupolát is a helyére fog emelni. A 700-800 fő befogadására alkalmas mecset belső kialakítására további egymillió fontot kell összeszednie a Mohamed Jarved helyi önkormányzati képviselő által vezetett közösségnek.

Új mecset Indiában

India Karnataka államának Manki nevű falujában már hat nagyobb mecset található, mégis nagyszabású ünnepség keretei között vette birtokba a település muszlim lakossága az új dzsámit, ami a Masjid-e-Mohiddeen nevet kapta.

Volt-e mecset Győrött?

A Virtus cikke (a cikket eltávolították, a hozzátartozó képek már nem elérhetőek!)

“Meggyújtotta (az éj) a holdvilág gránátját Hogy Győr városa búsabbnak lássa a világot” (Vüdsudi török költő verse Győr 1594. évi viadaláról)



Szinán pasa vakuf-ja (1) a leendő Yanık kale-i mecsetnek




Messze van Arad Győrtől és én soha nem jártam ott. Kockáztatva, hogy nagyot hibázok, látatlanban próbálok eligazodni középkori várában és épületei között.



Párizs Nemzeti Könyvtárában (Département des manuscrits, Arabe 418) őrzik a győri mecset Koránját. Ide a Colbert Gyűjteményből került, Franciaországba pedig, feltételezem, az 1809-es “győri futás”-t követően. Az első lap recto-ján Szinán ( 2) pasa kegyes adományának (vakuf) a bejegyzését és ennek keltezését látjuk, ami megismétlődik a második lap recto-ján, a pasa titkos pecsétjének a kiséretében. Szinán vakuf-ját 1594 szeptember 27-én (1003 muharram hónap 12-én) tette, két nappal azelőtt, hogy Hardegg Ferdinánd várkapitány átadta volna Győr várának kulcsait Szinán öccsének, Hasszán bégnek.

Ez a kódex irva vagyon a Hegira szerinti 1003-dik esztendőben, azaz Krisztusi idő szerint az 1595-dik évben ( 3)

A török minden bizonnyal hosszú távra rendezkedett be az elfoglalt Győrött, és a számára megszokott környezetet igyekezett kialakítani. A hódoltság korában, Magyarország területén a muszlimok lakta települések majdnem mindegyikében volt legalább egy állami vagy magán dzsámi. A legtöbb muszlim imaházat az elfoglalt város keresztény templomának a gyors átalakításával hozták létre, mert a. hódítást követő pénteki napon már hálaadó imával kellet megerősíteniük a győzelmet. Általában a legnagyobb vagy a legjobbkarban lévő templomot (ha több volt) választották erre a célra. Ha számukra megfelelő épületet találtak, a törökök nem építkeztek. Leltek-e ilyet 1594-ben Győrött vagy építeniük kellett legalább mecsetet ? 

Mecsetről sem írott, sem régészeti adatokat nem találtam, ezért Győr 1598-dik évi ostromát ábrázoló, nagyjából korabeli metszeteken kíséreltem meg beazonosítani egy lehetségesmecsetet.

Ebben a korban a festők és a metszők gyakran dolgoztak előképek alapján, itt-ott átalakítva azokat. Városokról vagy erődökről készült látképeknél főleg a várépítés során keletkezett tervrajzok alapján dolgozhattak, és a jelentősebb események következtében beálló változásokat, a legjobb esetben, hallottak alapján ábrázolták. Ezekben a háborús időkben megfigyelésekről nem hiszem hogy beszélhetünk. A metszetek zöme amúgy is messze vidéken, Augsburgban, Nürnbergben vagy Amsterdamban jelent meg. Kevés olyat találtam amelyről feltételezhetem, hogy valamennyire valós képét mutatják a megszállott Győrnek. Egyedül talán a Püspökvár épületei köthetőek némileg a valósághoz, és egyes képeken a székesegyház. Kimondottan érződik, hogy az ábrázolások hallomásból vagy leíró szövegekből beszerzett ismeretek alapján készültek.


Georg Hoefnagel metszete habár 1598-ban jelent meg, a Ferdinánd-kori Győrt ábrázolja. Az épülettömbök ábrázolása bizonyára nem hiteles, idealizált, mégis megbízható abból a szempontból, hogy az oromzatos, németes házak sűrű sorokban, gerincükkel az utca vonalára merőlegesen állnak. Győr mai belvárosa alatt megmaradt középkori pincék is ezt bizonyítják (még őrzik az akkori város alaprajzát), ilyen elrendezésű, kis méretű (három helységből álló), keskeny lakóházak álltak itt egykoron. A belső vár a püspökség erődített várkastélya volt, és ezt árok és íves fal választotta el a külső vártól. Hoefnagel a falat még árázolja, tehát egy, a fal lebontását megelőző rajz után dolgozhatott. A székesegyház, a lakóházakkal, a külső várban állt, a metszeten viszont nem jelenik meg. A Püspökvártól délkeletre egy hasábos, sátortetős torony áll. Ez lehetett a várostorony.

Pietro Ferabosco 1564-ben, a császár számára készített rajzot, helyszini szemle alapján, Győr erődítményéről, és minden bizonnyal a tervezet utcahálozatot látjuk a képen.
Győr 1598. évi visszafoglalását ábrázoló röplapon a fellegvárat körülvevő belső várfal már hiányzik és a Püspökvár közelében sincsenek apró épületek. Megjelenik viszont egy egytornyú, templomszerű épület, félholddal a tetején. A rajzoló talán a muszlim imaházzá “avanzsált” székesegyházat kívánta ábrázolni. Viszont tudjuk, hogy ezt Szinán pasa egyfajta erőddé és istállóvá alakítatta, és ebben az időben már egyik tornya sem állt.( 4) A torony hasáb formája alapján azt gyanítom, hogy itt a várostorony egy “elbliccelt” ábrázolásával van dolgunk.

Látjuk a püspöki rezidenciát, a mögötte félig megbúvó toronytalan épület a székesegyház lehet. A várostorony órát és egy keskenyebb toldalékot kapott. Nagyobb mérvű változás a főtéren látható. Ennek keskenyebbik oldalán egy templom áll, talán a Szent István plébániatemplom ( 5). A metsző valamiféle szóbeli forrás vagy eddig ismeretlen ábrázolás nyomán rajzolhatta be, elég helyesen! A tetején viszont kereszt van és nem félhold. Ha a helyét ismerte, a rajzolónak olyan éretesülése is lehetett, hogy ezt a templomot a törökök meghagyták a keresztény lakosoknak? Tovább bonyolítja a dolgot az a tény, hogy a templom jóval a török foglalás előtt már a protestáns német katonáké volt, ezért sem kellene a keresztnek ottlennie. (A pápai nuncius 1592-ben azon kesereg, hogy Győrött már 600 protestáns tűzhely van) Ezek az ábrázolások nem a helyszinen készültek, így a rajzoló munkájába nemcsak a pontatlanság de saját fantáziája is beleszólt.

A török bejövetele előtt pusztult el a váron kívül lévő prépostsági templom, a Szentbenedekfalvi templom pedig már 1538/1539 -ben leégett, amikor Török Bálint és a portyázó törökök, egymást túllicitálva, pusztították Győrnek ezt a városrészét. Ugyanilyen sorsra jutthatott a várban alapított Szent Lázár kápolna is, mert szőlője 1569-ben elhanyagolt álapotban említtetik. A Szent Katalin ispotály templomocskáját is vagy a török portyázók vagy az 1566-os tűz pusztította el, utána már nem említik az okiratok. A Szentferencrendiek kolostorának és Szent Erzsébetről elnevezett templomának köveit a szentdombi bástya építésénél használták fel. A domokosok templomáról és rendházáról 1542 után nincs adat. A Szent Gotthard templom és a János lovagoké is még a törökök megjelenése előtt enyésztek el. Látjuk tehát hogy nem sok templom maradt a törököknek, és kizárásos alapon, a Szent István templom maradt a muszlimok számára. Négy év alatt a betelepülő igazhívők száma sem növekedhetett olyannyira, hogy szükségessé tette volna egy mecset építését.

Siebmachernek ezen a metszetén a régi valóság és a feltételezett új keveredik. Ismét megjelenik az ekkorra már lebontott belső várfal, viszont a székesegyház a püspöki rezidánciához merőlegesen kapcsolódik, a valóságnak megfelelően.

A főtéri templomtorony fedelét visszabonthatták, ágyú állások vannak rajta. A metsző újabb információk birtokába jutthatott.

Giacomo Franco metszetén a vár központi terét egy halamas, kupolás mecset uralja. A történészek viszont álítják, hogy ott mecset soha nem volt.


Az idő rövidsége miatt lehet hogy nem épült mecset Győrött, és a müezzin kénytelen volt a vár fokáról elénekelni az imára hívó éneket.


“ És megperzselték a földet, és Győrvára testét


Romokba döntötték, mint a szerelmes szívét.


Összeágyúzták a papok szegényházát,


S harangjaikban tüzeket gyújtottak.


Feltűzték ormára a lobogót,


Fennhangon énekelték ormáról az ezan-t”


(Vüdsudi: Győrvár ellen vívott csaták és a vár elfoglalása)

Vüdsudi Mehmed Ibnu-l-Abdu-l Aziz. A hősköltemény keletkezésének idejét belefoglalta versébe. A hold-hónapos mohamedán évszámítás szerint az 1625-dik esztendőben kelt ez a költemény.


“Ezer két éve volt a hidsretnek,


Ezer és háromban..................


Az évszámát is megmondja egy barátja a költészetnek”


1.A vakuf vallási kegyes alapítvány, adományozott birtok volt, amely mecsetek, medresze-iskolák vagy szociális intézmények (szegénykonyhák, közkutak) fenntartásához biztosított jövedelmet. Ez nem csak erre a célra lekötött, adómentes ingatlan lehetett, hanem vagyontárgy is.


2. Itt a fordító hibázott, helyesen az 1594-dik esztendőről van szó. (Pontos átszámítást csak táblázat segítségével lehet végezni)



3.A szó maga “sinan” arab szó, és azt jelenti “lándzsa vég”


4. 1554-ben már élelmi- és lövőszer raktár volt, olyan állapotban, hogy Székely Miklós győri kapitány javasolta az elbontását s egy új templom felépítését a városban. A külső városrészek templomai is ez időtájt pusztultak el.


5. Nem tartozott a nagyobb templomok közé, 1569-ben használaton kívül, omladozó félben volt. A sorozatos tűzesetek nem kímélték meg. A plébánia házat katonák foglalták el. Érdekesség képp megemlítem egy pár erőszakos foglaló nevét. 1566-ban egy Barbély János nevezetű, öt lóval szolgáló magyar katona vette erőszakkal birtokába az épületet. Oláh Miklós érsek pereskedett is érte, hasztalanul. A dolog a királyig jutott, de jogtalan lakóját sem ő, sem Salm Egon főkapitány nem költöztette ki. 1592-ben már a káptalan jándékozza a házat Győri Ferenc zsoldoskatonának. 1640 a gyalogos katonák vajdája, Nagy Máte lakta. Utolsó plébánosa, János (1551-1552), vagabundus (kóborló) lett, Ujlaky Ferenc püspök a káptalannal kerestette. A templom a későbbi megyeháza telkén állott, a plébánia ház pedig vele szemben. Győr vármegyének még a XVIII. század elejéig nem volt megyeháza. A levéltárat a mindenkori nótárius őrizte. 1736 és 1749 között a megyegyűléseket Mecséry Dániel alispán győri házában tartották. Az alispán halála után a vármegye megvette az özvegytől a házat és a mellette levő telket és 1752 körül székházat épített.

Nem tartoznak szorosan a témánkhoz (időben előbb készültek), de feltettem a következő képeket, mert Győr várának történetével foglalkozó magyar internetes oldalon még nem jelentek meg. Talán lesz akit érdekelnek
Győr várának alaprajza. XVI-dik század. Vagy előképe vagy másolata Daniel Speckle 1589-ben kiadott rajzának. (Arhitectura von Vestungen...) Speckle 1555-ben részt vett a komáromi vár építésén, alkalmasint láthatta a győri várat is. Nem jelöli a Dunai-kaput, talán ennek építése előtt készült a rajz.


A Püspökvár és a székesegyház rajza, Georg Hoefnagel “Iaverinvm vulgo Raab” című, 1598-ban megjelent metszete nyomán készülhetett.


RMaria rovata (rmaria.virtus.hu)

2011. november 15., kedd

A Facebookon keresnek adományozókat a wettereni muszlimok

A flandriai Genthez közel fekvő kisváros, Wetteren muszlim közössége a világ legismertebb közösségi oldalán keres szponzorokat ahhoz, hogy a helyi Kettestraat utcában meg tudják vásárolni a "La contenta" névre hallgató edzőtermet.

Aki segíteni szeretné a kezdeményezést, azt túlvilági jutalommal kecsegtetik.

2011. november 14., hétfő

Triplaüvegű gúla

Épül a nyolcszögű üveggúla
Triplaüvegű gúla fedi ezentúl a dél-németországi Schöntsal török mecsetét. Az imaház dísze azért újszerű, mert egyrészt nem félgömb alakú, mint más mecsetek esetén, másrészt a háromrétegű üveg egyaránt biztosítja a természetes fény beáramlását és az imahely fűtését. A mecsetet amúgy 30 cm-es szigetelőréteg is borítja, ami azt eredményezi, hogy a dzsámi fűtési költsége rendkívül alacsony lesz.

2011. november 13., vasárnap

Csak városi legenda a mecset?

"A csillagokkal teli égboltra..."
2010. januárjában mi is beszámoltunk arról, hogy a dubai Burdzs Kalifa torony 158. emeletén működik a világ "legmagasabban fekvő mecsete". A hírt eredetileg a BBC tálalta, s ezernyi hírportál vette át, sőt még a torony Wikipedia-szócikkébe is bekerült ez a -vélhetően- ellenőrizetlen és hibás információ. A beruházó Emaar Properties hivatalosan is cáfolta a rekorder mecset létezését, a The National című emirátusi újság pedig egyenesen városi legendának nevezi az imahely létét.

A muszlimok szent könyve, a Kegyes Korán 85. fejezetének címe Al-burudzs, ezt általában tornyok vagy csillagképek értelemben szokták magyarra fordítani. Szóval a Koránban van burdzs, a Burdzs Kalifában viszont nincs mecset.

2011. november 10., csütörtök

Felkerült a nyolctonnás kupola

Itt tart a mecset építése
Oroszország uráli térségében, Cseljabinszkhez közel újra megindult a 2006 óta álló szatkai mecsetépítkezés. Imámok fohászkodása és Korán-recitálása mellett egy hatalmas daru emelte a helyére a nyolctonnás aranyozott kupolát. A térségben az elmúlt öt évben húsz tekintélyes méretű mecset épült, s ezért egyre nehezebb adományokat és adományozókat találni erre a kegyes célra. Épp ezért a szatkai beruházást a tartományi muftiátus is támogatja cementtel. Hamarosan kezdetét veszi a belsőépítészeti munka, az ablakok behelyezése és a kazánház létesítése.
S a tervek szerint így fog kinézni

2011. november 8., kedd

Megújuló emlékeink VI.: I. Mutesa király mecsete

Az uralkodói sírok Kasubiban
Az iszlám vallás 1840-tól kezdett elterjedni az ugandai őslakók között azután, hogy Kasubi uralkodója, I. Mutesa áttért. Az első mecset a térségben 1844-ben épült. Mára az ország lakóinak 16%-a muszlim.

Az eltelt jó másfél évszázad alatt a királyi mecset állaga leromlott. Az egyre terebélyesedő török Afrika-politika részeként restaurálják a dzsámit.

2011. november 6., vasárnap

Csupaüveg mecset Linköpingben

A városi önkormányzat hosszú tervezgetés után úgy tűnik, hogy engedélyezi a linköpingi mecset létesítését. A helyi katedrális tőszomszédságában egy csupaüveg, letisztult, hagyományos kupolás-minaretes dzsámit álmodott meg a bosnyák származású Adnan Muhsinovic. Fehim Cajlakovic imám arra számít, hogy két-három éven belül felépül a mecset, s a pénz is csakhamar összegyűlik.

2011. november 5., szombat

Üzletember épített mecsetet Alanya városában

Mecset Alanya Kargicak városrészében

A Földközi-tenger partján fekvő népszerű török fürdőhelyen, az Antalya tartományban található Alanyában mecset nyílik az idei áldozati ünnep alkalmából. A modern stílusú, kupolás-minaretes iszlám imaház különlegessége az, hogy tehetős helyi üzletemberek adományaiból épült. A dzsámit Mustafa Dinlerről, a Dinler otel nevű szálloda tulajdonosáról, a fő szponzorról nevezték el. Bár a megnyitón 700 fős ünnepi közönség kapott kóstolót helyi különlegességekből, a mecsetben "csupán" 600 hívő számára van hely.

Több száz év után újra nyílik a nicaea-i Haghia Sophia dzsámi

Az inzniki Ayasofya dzsámi a szerző 2010-es felvételén
A mai Törökország Bursa tartományának járási székhelye, Iznik, megegyezik a történelmi Nikaiával vagy Nicaeaval, ami a kereszténység történetének is fontos helyszíne. Az egykori fórumon a VIII. században a bizánciak építették fel a Haghia Sophia templomot, amit Orhan szultán, a második ottomán uralkodó alakított mecsetté, mikor a korai terjeszkedés korában elfoglalta a várost. Ugyanakkor minaretet csupán Nagy Szulejmán szultán idején kapott az épület, amit nem más mint minden idők egyik legnagyobb építőmestere, Mimar Sinan tervezett. Ám a minaret a mecsettel együtt egy földrengés áldozata lett.

2007-ben megkezdődött Iznik városának teljeskörű rekonstrukciója. Számos mecsethez visszaállították a rég leomlott tornyokat, az Ayasofya, -ahogy manapság a törökök hívják- új tetőzetet is kapott. A napokban a hangszórókat is beüzemelték, s megtörtént az első imára hívás. 2011. november 6-án pedig évszázadok elteltével először ünnepi imát is tartanak az ősi imaházban, ami ezután a napi öt imára is nyitva áll a hívők előtt.

2011. november 4., péntek

A várva várt minaret

A még felállványozott minaret
Törökország legészakkeletibb csücskében, a Fekete-tenger partján fekvő Arhaviban végre minaret épülhetett a Yeni Cumhuriyet (Új köztársaság) nevű településrész dzsámija mellé. Az Artvin tartományban fekvő üdülőhelyen a torony rekordidő alatt készült el, hiszen annak létrejöttét mind a helyi, mind a tartományi közigazgatási, politikai és vallási vezetők úgy akarták.